T.INVERZ.2SZ függvény

Szintaxis

T.INVERZ.2SZ(valószínűség;szabadságfok)

A T.INVERZ.2SZ függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:

• Valószínűség:     Kötelező megadni. A Student-féle t-eloszláshoz tartozó valószínűség.

• Szabadságfok:     Kötelező megadni. Az eloszlást jellemző szabadságfokok száma.

Megjegyzések

• Ha az argumentumok közül bármelyik nem számérték, akkor a T.INVERZ.2SZ függvény az #ÉRTÉK! hibaértéket adja eredményül.

• Ha valószínűség <= 0 vagy valószínűség > 1, akkor a T.INVERZ.2SZ függvény a #SZÁM! hibaértéket adja eredményül.

• Ha a szabadságfok nem egész szám, a program csonkolja.

• Ha a szabadságfok < 1, akkor a T.INVERZ.2SZ eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz.

• A T.INVERZ.2SZ függvény a t értéket adja eredményül, ha a P(|X| > t) = valószínűségnél X t-eloszlású véletlen változó és P(|X| > t) = P(X < -t vagy X > t).

• Egyszélű t-értéket kap eredményül, ha a valószínűség helyett a 2*valószínűség értéket használja. Ha a valószínűség 0,05, a szabadságfokok száma 10, a kétszélű értéket a T.INVERZ.2SZ(0,05;10) kifejezés adja, amelynek értéke 2,28139. Az egyszélű érték ugyanennél a valószínűségnél és szabadságfoknál T.INVERZ.2SZ(2*0,05;10) alakban számítható, amelynek eredménye 1,812462.

  Adott valószínűségnél a T.INVERZ.2SZ függvény az x értéket a T.ELOSZLÁS.2SZ(x;szabadságfok;2) = valószínűség képlet alapján keresi. Ezért a T.INVERZ.2SZ függvény pontossága a T.ELOSZLÁS.2SZ függvény pontosságától függ.

Példa

Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.