ELTÉRŐ.EÁR függvény

Leírás

A rendes piaci időszaktól eltérő (hosszú vagy rövid) első osztalékfizetési időszakkal rendelkező értékpapír 100 Ft névértékre vetített árát adja meg.

Szintaxis

ELTÉRŐ.EÁR(kiegyenlítés; lejárat; kibocsátás; első_szelvény; ráta; hozam; visszaváltás; gyakoriság; [alap])

Az ELTÉRŐ.EÁR függvény szintaxisa az alábbi argumentumokat foglalja magában:

• Kiegyenlítés:    Kötelező megadni. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma. Az értékpapír kiegyenlítési dátuma az a kibocsátás utáni dátum, amikor az értékpapírt a vevő megvásárolja.

• Lejárat:    Megadása kötelező. Az értékpapír lejárati napjának dátuma. Azt a dátumot jelenti, amikor az értékpapír lejár.

• Kibocsátás:    Kötelező megadni. Az értékpapír kibocsátási dátuma.

• Első_szelvény:    Megadása kötelező. Az értékpapír első osztalékfizetési időpontja.

• Ráta:    Megadása kötelező. Az értékpapír éves kamatlába.

• Hozam:    Megadása kötelező. Az értékpapír éves hozama.

• Visszaváltás:    Megadása kötelező. Az értékpapír visszaváltási ára 100 Ft-os névértékre számolva.

• Gyakoriság:    Kötelező megadni. A kamatszelvény-fizetések száma egy évben. Évenkénti fizetésnél gyakoriság = 1; félévenkénti fizetésnél gyakoriság = 2; negyedévenkénti fizetésnél gyakoriság = 4.

• Alap:    Nem kötelező megadni. A napok kiszámítására használt módszer kódszáma.

Megjegyzések

• Az Excel sorszámként tárolja a dátumokat, hogy felhasználhatók legyenek a számításokhoz. Alapértelmezés szerint 1900. január 1-je az 1-es sorszámú dátum, 2008. január 1-je pedig a 39448-as, mert ez az 1900. január 1-je utáni 39 448. nap.

• A kiegyenlítés dátuma az a dátum, amelyen egy vásárló megvásárol egy szelvényt, például egy kötvényt. A lejárati dátum azt a dátumot jelenti, amikor a szelvény lejár. Tegyük fel például, hogy egy 30 éves lejáratú kötvényt 2008. január 1-jén adtak ki, és egy vevő hat hónappal később vásárolta meg. A kibocsátás dátuma 2008. január 1. lesz, a teljesítés dátuma 2008. július 1. és a lejárat dátuma 2038. január 1., amely 30 évvel a 2008. január 1-i kibocsátási dátum után van.

• A kiegyenlítés, a lejárat, az első_szelvény és az alap argumentum értékénél a program csak az egészérték részt veszi figyelembe.

• Ha a kiegyenlítés, a lejárat, a kibocsátás vagy az első_szelvény nem érvényes dátum, az ELTÉRŐ.EÁR az #ÉRTÉK! hibaértéket adja vissza.

• Ha hozam < 0 vagy ráta < 0, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz.

• Ha alap < 0 vagy alap > 4, akkor az ELTÉRŐ.EÁR függvény a #SZÁM! hibaértéket adja vissza.

• Ha a következő feltétel nem teljesül, akkor az ELTÉRŐ.EÁR eredménye a #SZÁM! hibaérték lesz:

  lejárat > első_szelvény > kiegyenlítés > kibocsátás

• Az ELTÉRŐ.EÁR kiszámítása az alábbiak szerint történik:

  Rövid első osztalékfizetési időszak:

  

  ahol:

  • A = a szelvényidőszak kezdetétől a kiegyenlítésig eltelt napok száma (felszaporodott napok)

  • DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma

  • DFC = a rendkívüli első szelvénydátum és az szokásos első szelvénydátum között eltelt napok száma

  • E = a napok száma a szelvényidőszakban

  • N = az elszámolás időpontja és a visszaváltás időpontja között fizetendő kamatszelvények száma. (Ha ez a szám törtet tartalmaz, akkor a következő egész számra lesz emelve.)

    Hosszú első osztalékfizetési időszak:

    

    ahol:

  • Ai = az i-edik (vagy utolsó) kvázi szelvényidőszak kezdete óta eltelt napok száma a rendkívüli időszakon belül

  • DCi = a kibocsátás dátuma és az első kvázi szelvénydátum közötti napok száma (i = 1), illetve a napok száma a kvázi szelvényidőszakban (i = 2, ..., i = NC).

  • DSC = a kiegyenlítés és a következő szelvénydátum közötti napok száma

  • E = a napok száma a szelvényidőszakban

  • N = az első valódi szelvénydátum és a visszaváltási dátum között esedékes kamatszelvények száma. (Ha ez a szám törtet tartalmaz, akkor a következő egész számra lesz emelve.)

  • NC = a kvázi szelvényidőszakok száma, amelyek illeszkednek a páratlan időszakba. (Ha ez a szám törtet tartalmaz, akkor a következő egész számra lesz emelve.)

  • NLi = a rendkívüli időszakon belül a teljes i-edik (vagy az utolsó) kvázi szelvényidőszak szokásos hossza napokban

  • Nq = a teljes kvázi szelvényidőszakok száma a kiegyenlítés és az első szelvénydátum között

Példa

Másolja a mintaadatokat az alábbi táblázatból, és illessze be őket egy új Excel-munkalap A1 cellájába. Ha azt szeretné, hogy a képletek megjelenítsék az eredményt, jelölje ki őket, és nyomja le az F2, majd az Enter billentyűt. Szükség esetén módosíthatja az oszlopok szélességét, hogy az összes adat látható legyen.